home
2019. augusztus 20. kedd
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

Übü király

Alfred Jarry
vagy a lengyelek

 

 

 

 

 

 

 Szereposztás:

Übü papa
Pálfi Ervin, Jászai- és Pataki Gyűrű-díjas

Übü mama
Pesitz Mónika

Poszomány, Medve
Hajdú Tamás (Mácsai Endre)

Vencel király, Freud
Kovács Nemes Andor

Rozamunda királynő, Bírák
Kalmár Zsuzsa

Bugrisláv, Ellenzék
Ralbovszki Csaba

Boleszláv, Nemesek, Helyszín
Pámer Csilla

Ladiszláv, Máté szellem, Lecsinszki Szaniszló
Szilágyi Nándor

Az orosz Cár, Valika jegyző
Vicei Natáia, Jászai díjas

Zsinór, Pénzügyi
Baráth Attila

Paizs, Minisztériumok
Szőke Attila

Zenészek
ifj. Kucsera Géza
Ábrahám János m.v.

Valamint:
Katonák, A nép, Parasztok, Fingszkenner, Tanácsosok,  Katonák, markotányosok, Übü papa lova, Az egész lengyel hadsereg, Oroszok, Töstérek, Renszky Miklós stb.

A szövegkönyvet átdolgozta:
Brestyánszki B.R., Dömötör András, Kókai Péter, Máthé Zsolt, Pálfi Ervin, Zsírember,
valamint a társulat

Zene: ifj. Kucsera Géza
Díszletterv: Dömötör András m.v. és Szilágyi Nándor
Jelmeztervező: Kálmán Eszter m.v.
Speciális kellékek: Saša Senković m.v.
Fényterv: Úri Attila
Korrepetítor: Nemes Nagy Anita m. v.
Színpadi mozgás: Táborosi Margaréta m.v.
Dramaturg: Brestyánszki B.R.
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria
Súgó/ügyelő: Bíró Tímea

Rendező: Dömötör András m.v.

 

2012/2013
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának IV. bemutatója az évadban
Bemutató: 2013. május 17-én

 

Übü tiszta ősvalami, melyet egy felpuffasztott, de üres Én közvetít a Felettes én emberi és civilizált ellenőrzése nélkül.
(C. Schumacher: A. Jarry and G. Apollinaire)

 

Übü születése
(részletek Jákfalvi Magdolna Übülógia c. írásából)

Übü tényleges modellje, Félix-Frederic Hérbert 1880-ban, 49 évesen érkezett Rennes-be. Az egyetem doktori fokozatokkal rendelkező, akadémiai díjakkal kitüntetett fizkatanára rövid idő alatt a diákirodalom népszerű alakjává vált.
A visszaemlékezések Monsieur Hérbert személyében nevetségesen kövér és gyanakvó termetű professzort festenek le. Legendákat alkotó diákjait főként két testrésze, a pocakja és az orra ihlette meg. Hasa szélesebb volt az ajtónyílásnál, így minden órakezdést és befejezést a pocakbehúzás és préselés diszkrét, feltűnés nélkülinek gondolt mozgássora kísért. Mire Alfred Jarry 1888-ban Rennes-be költözött, már kötetekre rúgtak a Monsieur Hérbert-t megörökítő irományok. Az Eb, Ébon, Ébance, a P.H. irodalmi álnév alatt (a hétköznapi gúnyneve az egyszerű Pouilloux, vagyis tetű volt) életre kelt egy hős, aki drámai kalandokat és színházi formát követelt magának. (...) Az első előadások Jarry szüleinek lakásán játszódtak marionettekkel, árnyjátékkal és hús-vér emberekkel. (...) Valamikor 1891 és 1893 között bukkan fel a névvariációk halmából a csodásan hangzó Übü változat.

Übü egyetemes alak, s éppúgy, mint Hamlet, Oidipusz, Phaedra, Don Juan vagy Faust, mítikus tulajdonságok hordozója. (...) Übü története leginkább Shakespeare cselekményeit idézi. Übü  felesége noszogatására koronára vágyik (II. és III. Richárd, Macbeth), a vacsorajelenetben úgy zabál, mint Falstaff, az életben maradt Bugrislávot az ősök bosszúra szólítják (Hamlet apjának szelleme). Übü korlátlan vagyon ura lesz, de zsugori (Moliére: Fösvény), Übü mama egy barlangban piheni ki rémísztő futását (Racine: Andromaque) stb. (...) ...ám a történet csak emlékeztet az igazi történeti drámákra - Jarry mindig tagadta, hogy azt készült volna írni.

Az irrealitás, a megtörténhetetlenség érzését a jelenetezési technika is erősíti. A klasszikusság csak érzet, Jarry nem használ egyetlen felvezető vagy magyarázó jelenetet sem. Minden kötöttség és skurpulus nélkül félreteszi a logikai követhetőség és a drámai valószerűság boileau-i szabályát, és az eseményeket akkor mutatja meg, amikor megtörténtek. Jarry olyan drámai szöveget alkot, mely a hagyományoktól eltérően nem építi fel  a szöveg virtuális idejét és helyszínét.  (...) Jarry a lírai költészetben ez idő tájt haszálatos montage-technikát alkalmazza a drámai eseményekre is.

Übü olyan drámai alak, akinek se kizárólagos, egyedüli szerzője, se állandó szövege nincsen.
Úgy tűnik, nem Übü figurája teremt művészi hagyományt, nem a mindenkiben mélyen rejlő végletes-gyermeki rossz, a falánk, a harácsoló, az agresszív állat, hanem Übü szellemi karaktere, az übüség, vagyis az übüi gondolkodás és létezés koordinátái.

A szabadkai Népszínház Magyar Társulata a jarry-i elképzelésnek megfelelően - különböző improvizációs technikákkal - a saját víziója szerint alakította és gondolta át/tovább Übü sorsát.

 

Sajtóvisszhang:

Remek két órát töltöttem a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatával a Thália Színházban, (…), és itt is kiemelkedő színészi játékot mutattak nekünk. (…) Nagy álomszerű kavargás az egész, mindezt élő zenével és plusz hangi effektekkel spékelve, ne is csodálkozzunk hát, ha megjelenik Freud, Übü lelkiismerete helyett, hogy elmagyarázza, ez csak álom, de Übü álmában mindannyian szenvedünk, így hálás lenne mindenki, ha abbahagyná…
- Inkeri, Színházkolónia

A történet szinte mellékes, csak annak aláfestésére szolgál, hogy lássuk, milyen világ vesz körül bennünket, hogy lássuk, az uralkodói réteg sosem az emberek javát nézi, mindenféle ígéretei ellenére, hanem csak saját vagy egy csoport érdekeit. Így volt ez mindig, és így van ez napjainkban is. A politikusok nagy részét figurázza ki a darab, akik szövetségeket kötnek, törvényt alkotnak, de legtöbbször nem a gyarló hétköznapi ember jobb életének kivívása rebeg a szemük előtt, hanem önmaguknak és jómódú barátaiknak a húsos fazekakhoz való minél közelebb juttatása. Ez általában sikerül is, mert amíg a modern kori Übü papák és Übü mamák szép házakban laknak, csillogó ruhákban járnak, és ragyogó autókat hajtanak, a nép, amelynek szolgálatába szegődtek a hivatalos megfogalmazás szerint, csak megszenvedi őket, egyre rosszabb sorsra jut, a mindennapi betevőért kell aggódnia. Ilyen ez a világ.
- Török Arnold, Magyar Szó

Dömötör András rendezésének nagy erőssége, hogy nem mély, társadalmi drámát keres az Übü király mögött, hanem a keret felmutatása után játszik. Egy nagyon is divatos, kreatív, ötletekkel teli trash akció-thrillert, telis-tele rengeteg szándékoltan gagyi, de ismerős elemekkel működtetett (lézerkard, műanyagkatonák, játékautók, papírkorona és ezt most tényleg a végtelenségig lehetne sorolni (...) Ez a trashjelleg tulajdonképpen még Übü ízléstelenségeit, folyton mozgó és nyomáskiegyenlítés-kényszerben szenvedő beleit is képes színházi keretek közé szorítani, amitől finommá és könnyeddé ugyan nem válik a produkció, de mindenképpen komplex egész tud lenni.
- Nyulassy Attila, 7óra7

Jarry darabja eredetileg afféle diáktréfának íródott, és olyan is most itt a szabadkaiakkal, mint egy diákcsíny a mában. Nem áll közel speciel az én ízlésvilágomhoz, de humoros, csípős, eleven. Játékos és gyilkos. Plusz jó színészeket mutat, Pálfi Ervintől Kalmár Zsuzsáig. Különösen jópofa része az előadásnak a kamerával közvetített csatajelenet, maketthadsereggel. Ez a szcéna bájosan ötvözi Dömötör András kedves játékát – már A párnaemberben is használta a vetítéses miniatűrös módszert – a Mr. Bean Betlehemjével. (És a papírkorona az üvegalmáriumban. Zöld kandeláberemre, remek.) Az egész produkció egy pillanatig sem hagyott kétséget az érintettségünk felől. Megkaptuk a magunkét a szabadkaiaktól, az biztos. Alighanem meg is érdemeljük.
- Stuber Andrea, blog
 

 

 

 

 

Képek

Partnereink