home
2019. április 20. szombat
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

My Fair Lady

Alan Jay Lerner – Frederick Loewe
musical

 

G. B. Shaw Pygmalion című darabja alapján

 My Fair Lady

Fordította: Varró Dániel

 

 Szereposztás:

Eliza Doolittle, londoni virágáruslány Kalmár Zsuzsa / Elor Emina m. v.
Henry Higgins, világhírű fonetika-professzor Péter Ferenc / Csernik Árpád
Pickering ezredes Kálló Béla, Pataki Gyűrű-díjas
Mrs. Pierce, Henry Higgins házvezetőnője Sziráczky Katalin
Mrs. Higgins, Henry sokat próbált édesanyja Vicei Natália
Freddy Eynsford-Hill, felsőosztálybeli fiatalember Ralbovszki Csaba
Alfred Doolittle , Eliza apja Kovács Nemes Andor
Mrs. Eynsford-Hill, Freddy anyja Körmöci Petronella
Kocsmáros (George) Brezovszki Roland m. v.
Harry, Alfred Doolittle ivócimborája Szilágyi Nándor
Lord Boxington, Mrs. Higgins barátja Kiss Andor m. v.
Örömlány Vágó Kriszta m. v.
Dühös nő Brezovszki Tamara m. v. / Sveller Andrea m. v.
Transzilvánia királynője Kotroba Júlia
Selsey-i férfi Szőke Attila
Hoxtoni férfi Lackó Bálint m. v.
Virágáruslány Táborosi Margaréta m. v. / Tarapcsik Hajnalka m. v.
Bizsuárus-lány Dudás Júlia m. v.

 

Munkatársak:

Koreográfia Rogács László m. v.
Zenei vezető ifj. Kucsera Géza
Jelmezterv Kreszánkó Viktória
Díszletterv Túri Erzsébet m. v.
Rendezőasszisztens Kocsis Valéria m. v.
   
Súgó Vrestyák Erzsébet
Ügyelő Kotroba Júlia
Hang Piukovity Norbert m. v.
Fény Flajsman Róbert
   
Rendező Földes Tamás m. v.

 

Ovidius legendája sok alkotót ihletett meg, de még mielőtt dráma születhetett volna belőle, már zenével társították. Bernard Shaw Pygmalion című művét Frederick Loewe és Alan Jay Lerner zenésítette meg. A My Fair Lady ősmebutatója 1955-ben volt a Broadwayn, és azóta is, az előadást a világ legsikeresebb, legtöbbet játszott musiceljeként játsszák.

A szabadkai társulat előadásában számos ismert melódia csendül fel, és szemet gyönyörködtető jelmezekben, a tánckar fergeteges koreográfiájával, kísérhetjük végig Lisa és Higgins professzor szellemes, fordulatokban gazdag, de rendkívül kedves és szívhez szóló történetét.

 

A színháznak, mióta létezik, korszakonként más-más feladat jutott. Ma, amikor mindenhonnan (tévé, újság, az utca, a mindennapok) az egyre riasztóbb világképet zúdítják a nyakunkba, a színháznak a szépről, a megnyugvásról, az emberi lélek erejéről kellene szólnia. A My Fair Lady alkalmas erre. Nem egyszerűen csak egy szórakoztató musical, hanem hús-vér emberekről mesélő igazi színház.
-Földes Tamás, rendező

A darab díszletvilága jelzésszerű, a különböző helyszíneket egy-egy karakteres fényképrészlet vagy bútor villatja fel. Egy hosszú lépcsó (amelyet minden jelenetben használunk) fűzi fel a jeleneteket egy közös gondolatsorra. A lépcső – amely fogad és elvisz, kivezet vagy elvezet – hol a színház előtti teret vagy utcát, hol egy báli csillártermet mutat, attól függően, hogy a színészek játéka melyik arcát domborítja ki. A lépcső elválaszt illetve összefon – remélve, hogy egy szép estén át a nézőket is összeköti Lisa és Higgins professzor csodálatos és emberi történetével.
-Túri Erzsébet, díszlettervező

Már négy éve járok a szabadkai társulathoz, lassan már úgy érzem, mintha hazajönnék, picit mintha már a társulat tagja volnék… Nagyon megszerettem a csapatot. Csodálom őket amiért az adott közülmények között ilyen alázattal és odaadással dolgoznak, ehhez foghatót munkáim során nem nagyon tapasztaltam sehol másutt... Nagyon tehetséges együttes, kitűnően énekelnek és tánciolnak, ez pedig nagyban megkönnyíti és élvezetessé teszi a koreográfus munkáját.
-Rogács László, koreográfus

 

Földes Tamás
Érettségi után a Nemzeti Színház Stúdiójában tanult, két évig. Ezután felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai tagozatára, Szinetár Miklós osztályába.
1990-ben friss diplomásként a Rock Színházhoz szerződött, ahol számos musical főszerepet eljátszott. Yet követően három évet töltött a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Ma a Budapesti Operettszínház együttesének tagja, játszik: a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Kánkán, a Gólem , a Mozart! és a Rómeó és Júlia című előadásokban. Az elmúlt tíz éveb több ízben játszott külföldön. Németországban, Svájcban, Londonban, Olaszországban és Japánban.

Túri Erzsébet
A képzőművészeti tanulmányait a Képző- és Iparművészeti szakközépiskola után a budapesti Képzőművészeti Egyetem díszlet- és jelmeztervezői szakán végezte. Egyedülálló kreativitással, és művészi érzékenységgel megáldott látványtervező. A debreceni Csokonai Színház, a budapesti Operett Színház, a Duna Művészegyüttes és számos más színház, és táncszínház tervezője. Ebben az évben dolgozott Szentpéterváron és Németországban is.

 

Sajtóvisszhang:

A színház adott, adta nekünk a My Fair Ladyt, és adjon a jövőben ebből a műfajból még többet. Törölje le a könnyes arcokat, mert hiszen több esztendeje folyik a könnyünk feltartóztathatatlanul. Tegyük vissza a kardot, vér ne folyjon még a szűznek ágyán sem...
Ide egy csöppnyi kacajt, oda a megrendülést. Ömöljön a vidám/abb szó ránk, mert vígjátékról írni kellemes, mert a tapsot megköszönni kellemes, mert hálát rebegni a színháznak, amiért színre vitette a My Fair Ladyt, kellemes. Ez a műfaj derengjen fel a láthatáron - minél gyakrabban!...
- BARÁCIUS Zoltán, Hét Nap

 

LXIII. évad,
a Magyar Társulat III. bemutatója
Bemutató: 2007. december 19-én, a Jadran Színpadon

 

 

Képek

Partnereink