- játék a történelemmel két részben –
Szereposztás:
Pap: Molnár Zoltán m.v.
Színész, Tüdőmadár, Ügyész, Kapitány, Emlékmás: Csernik Árpád
Vadevezős, Orvos II., Dalárló, Államtitkár, Bíró: Hajdú Tamás
Orvos I., Késköpő, Zakar: Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Talabér, Fegyőr, Őr: Kucsov Borisz m.v.
Nővér I., Borbála asszony: G. Erdélyi Hermina
Nővér II., Árva Margit, Anna, Elvtársnő: Pámer Csilla
Jelmeztervező: Janovics Erika m.v.
Díszlettervező: Mira János m.v.
Videó: Varga Tamás m.v.
Zene: ifj. Kucsera Géza
Súgó/ügyelő: Kocsis Valéria
Rendezőasszisztens: Lukács Zita m.v.
Rendező: Pozsgai Zsolt m.v.
A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának bemutatója a Jadran Színpadon 2014.12.19-én
Pozsgai Zsolt: MINDSZENTY /Szeretlek, Faust/
1944, Sopronkőhida. A visszavonuló német csapatok túszként viszik magukkal a magyar művészeti és politikai élet több, ismert alakját. Köztük Mindszenty József, legendás püspököt és Jávor Pált, a rajongott színészt. Az éjféli misét a püspök tartja, Jávor Pál, mint rab hallgatja végig. Majd a sors úgy alakítja, hogy egy cellába kerülnek. És innen elindul a pokoljárás, melyben a SZÍNÉSZ végigvezeti a PAP-ot élete meghatározó állomásain, hogy Mindszenty eldönthesse, vállalja-e ezt a tragikus életet, vagy még itt a börtönben véget vet neki. A magyar Mefisztó és Faust utazása során felvonulnak a XX. század magyar történelmének alakjai, és egyáltalán az egész megnyomorított és megnyomorodott század. A darab Budapesten immár 18 éve van műsoron ugyanazon szereposztással, de bemutatták angol nyelven Bostonban, az Egyesült Államokban is. Film és készült belőle, mely bejárta a világot. Ezúttal új felfogásban, korszerű megközelítésben kerül a szabadkai közönség elé.
Pozsgai Zsolt /1960/ író, rendező. 1988-ban mutatták be első drámáját, azóta közel száz bemutatója volt Magyarországon, és külföldön egyaránt. Legtöbb drámáját maga rendezi. Különösen sokat foglalkozik a magyar történelemmel, de írt nagy sikerű musicaleket, vígjátékokat. Forgatókönyvíró, nagyjátékfilmeket ír és rendez.
Az előadásban megjelenő történelmi személyiségek (Pozsgai Zsolt jegyzete):
Szálasi Ferenc – katona, a budapesti népbíróság által háborús bűnösként elítélt hungarista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt és mozgalom megalapítója, Magyarország nemzetvezetője volt 1944 és 1945 között. 1945-ben kivégezték.
Rákosi Mátyás - Szovjetunióban kiképzett politikus, 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is. Adai születésű, családját innen internálták. 1974-ben szovjet száműzetésben halt meg, Szibériában.
Péter Gábor - magyar kommunista politikus, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője volt 1945 és 1952 között. Az Andrássy út 60. /ma a terror Háza Múzeum/ hírhedt igazgatója, aki a különféle kínzásmódokat szerette önmaga elvégezni a foglyokon. Többször börtönre, volt, hogy halálra ítélték. Véres cselekedetei ellenére az 1956-os forradalom után mint könyvtáros élte békés életét.
Szekfű Gyula – neves történész, publicista, legjobb barátjával, Hóhmann Bálinttal több jeles mű szerzője. 1945 után politikus, az első moszkvai nagykövet, barátját megtagadta, a kommunista hatalom szolgálatába állt. Haláláig a Magyar Országgyűlés elnöke volt.
Kodály Zoltán – zeneszerző, zenepedagógus, a világhírű Kodály-módszer megalkotója. Hitt a szocialista kultúra és oktatás mindent eldöntő szerepében. A magyar zenei élet meghatározó alakja, Bartók Béla legjobb barátja és szövetségese.
Tildy Zoltán - református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök. A kisgazdaszövetség megalapítója. Az 1956-os forradalom meghatározó alakja. A forradalom bukása után börtönre ítélték, ezt követően halt meg.
VI. Pál Pápa – Boldog VI. Pál római pápa 1963 és 1978 között; Szent Péter 262. utóda. Ő felügyelte elődje, Szent XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat legtöbb döntésének meghozatalát. Egyezséget kötött a Kádár-rendszerrel, ő fogadott először kommunista vezetőt. Mindszenty Józsefet megátalkodott, csökönyös érseknek nevezte, ő vette vissza papi méltóságát, ami páratlan a pápaság addigi történetében.
.
