Az Evangélium Színház, a Forrás Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója.
A görög drámák mindent elmondtak az emberről, s azóta minden kor újramondja magának a görög tragédiákat. Így tett velük az ifjú Bornemisza is, aki 1558-ban Bécsben tanulván írja meg a Magyar Elektra címmel illetett művét, melynek eredeti címe – „Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából” – pontosan jelzi, hogy az ifjú poéta eredeti művet alkotott.
„Bornemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régiségében nincsen semmi avas íz, csak olyan az, mint az a zamat, melyet a finom régi bornak a kor ad.” – veszi észreSchöpflin Aladár a múlt század elején.
Maga Bornemisza pedig így ajánlja negyedfélszáz évvel korábban az olvasók (az akkori kortárs nézők?) figyelmébe munkáját:
„Ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné asszonya mely röttenetesen undokságukért fizetnek. (…) Noha ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pálmondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak…”
Játsszák:
Pelsőczy László, Szőcs Erika, Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Szlúka Brigitta, Papp Attila, Müller Zsófia, Czár László
Dramaturg, díszlet -és jelmeztervező:
Katona Imre
Korrepetítor:
Szabó Szilvia
Fény:
Kovács Ferenc
Koreográfus:
Demcsák Ottó (Harangozó-díjas )
Rendező:
Katona Imre
Az előadás a Forrás Színház, az Evangélium Színház , a Veszprémi Petőfi Színház, a Duna Palota Nonprofit Kft, a Mikházi Csűrszínház Egyesület (Erdély) és a Zentai Magyar Kamaraszínház (Vajdaság) együttműködésében jön létre.
