Az előadás szövegkönyve
Békeffy István,
Kaszó Elek
és Szabó Borbála átdolgozása alapján készült

Korláthy gróf – Csernik Árpád

Stefánia grófnő – Körmöci Petronella

Rolla grófkisasszony – Nagyabonyi Emese m.v. / Czumbil Orsolya m.v.

Nagymama – Sziráczky Katalin

Pixi gróf – Baráth Attila

Mixi gróf – Szőke Attila

Baracs – Kovács Nemes Andor

Leopold – Ralbovszki Csaba

Marcsa – Pámer Csilla

Miska – Hajdú Tamás (Mácsai Endre)

Eleméry - Szilágyi Nándor.

cselédek
Palkovics Anikó, Detki István, Szabó Zoltán

grófok
Brezovszki Roland, Búbos Dávid, Szakács Tamás

grófnők
Raffai Ágnes, Verebes Andrea, Lányi Nicolette, Gál Hermina, Horváth Blanka

zenekar
Ifj. Kucsera Géza, Pálfi Ervin, Lakatos Mátyás, Asztalos Alfréd 
és a Garden Quartet (azaz Tóth Imre, Zsiga Pál, Molnár Viktor valamint Slobodan Stefanović)

jelmeztervező – Cselényi Nóra m.v.

díszlettervező – Boros Viktória m.v.

dramaturg – Brestyánszki B.R.

munkatárs – Góli Kornélia m.v.

koreográfus – Táborosi Margaréta m.v.

korrepetítor – Nemes Nagy Anita m.v.

zenei vezető – ifj. Kucsera Géza

 súgó-ügyelő - Bíró Tímea 

rendezőasszisztens - Kocsis Valéria

rendező – Mezei Zoltán

A szabadkai Népszínház Magyar Társulatának bemutatója
2012. decemer 20-án

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, dalait ma is országszerte éneklik. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk az előadásból: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni, Hopsza Sári, Csiribiri kék dolmány vagy Cintányéros cudar világ!

Az operett alaphelyzete: Korláthy gróf kastélyában a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Istvánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részese az összeesküvésnek. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak - és bevezeti a társaságba. Bejelenti, hogy Tasziló gróf most tért haza az oroszlánvadászatról...

***

Szirmai Albert a Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, és már fiatalon rendkívüli módon érdekelte a színpad: operetteket és daljátékokat írt. A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be. Az eredeti operettet Rátkay Márton és Fedák Sári főszereplésével hónapokig táblás házakkal játszották, de még ma is a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld dalainak.

1948-ban az operettet a gyakorlott forgatókönyvíró, Békeffy István aktualizálta a háború után bekövetkezett politikai változások szellemében, hiszen az úri világot kicsúfoló Szirmai Albert-operettet egyébként mintha az isten is a proletáruralom céljaira teremtette volna: jóformán meg sem kellett igazítani a fazonját, hogy a háború után hatalomra került új nómenklatúra propagandaanyagává váljék. Tízmillió nézőjével a mai napig ez a legnézettebb magyar film.

A szabadkai Magyar Népszínházban 1951-ben került első alkalommal bemutatásra a Mágnás Miska című operett. Pekár Tibor a következőket írta erről az előadásról: “A színház 34 tagú zenekara, 16 tagú kórusa, néhány táncosa és alig valamivel több szólistája ismét kemény fába vágta a fejszéjét, aminek eredményeként 1951. november 13-án felcsendültek Szirmai Albert elbűvölő dallamai, bemutatták a Mágnás Miskát. Ezúttal is Garay volt a rendező, de a zenekar előtt most Bermel Miklós állt, a szereposztás pedig a következő volt: Korláth gróf - Vujkov Géza, Lotti - Balázs Janka, Rolla - R. Fazekas Piri, Gida - Kunyi Mihály, Baracs Iván - Dragutin Margetić illetve Bodrogi Lajos, Marcsa - Sz. Cseh Mária, Miska - Gyapjas István. A közönség tombolt, a kritikus pedig egyedül Miska és Marcsa alakításában nem talált kivetnivalót. (…) A 18-szor játszott Mágnás Miskát 10.503 néző látta.”

2012-ben a szabadkai Népszínház Magyar Társulata már egy frissebb, korszerűbb szemlélettel tűzte műsorára az előadást, hiszen rengeteg az áthallás a száz évvel ezelőtti arisztokrácia képmutató úrhatnámsága és a XXI. század regnáló társadalmi rétege között. Az álszent fényűzés mögött ma is iszonyúan aktuális az elszegényedés, a féktelen és erkölcstelenül eszeveszett pénzhajhászás. De az előadásban mindazok örömüket lelhetik, akik szórakozásra, sok kacajra és a feledhetetlen melódiákra vágynak.
 

Sajtóvisszhang:

A Mágnás Miska örök érvényű történet . Igaz volt a huszadik század elején, igaz volt a második világháború után, és most is az . Az alkotók ezt jó érzékkel ismerték fel . Az előadásban több utalást is találunk a mai
kor két jellemző embertípusára: a gazdag, profitorientált, dölyfösen kimért urakra és a szegény sorsú, egyszerű, közvetlen, a napi betevőért robotoló emberekre . A darab által feszegetett társadalmi különbségek most is léteznek, és nagyon is el tudok képzelni egy hasonló tréfát, amit a mai kor Miskája űzne a jelenlegi felső tízezerrel . Csak egy jó mese kell, ami például anyagi haszonnal kecsegtet, és Miskánkat az úgynevezett urak máris befogadnák, körberajonganák . (…) Valószínűnek tartom, hogy a vajdasági magyar közönség nagyon hálás lesz a Mágnás Miskáért . Ritkán láthat errefelé a néző zenés, táncos előadást, pedig igényli ezt a műfajt . Az operett a magyar kultúra része, akár tetszik, akár nem.
- Orosz Ildikó, Híd