home
2020. augusztus 13. csütörtök
files/other/2020.02.28.07.42.53_5e58b66d0cb53_a-szinhaz-olya-ter-ahol-a-lathatatlan-testet-olthet_resized.jpg

Marica grófnő

Kálmán Imre
A bácskertesi Sturcz József Amatőr Színjátszó Csoport vendégjátééka

 

A Marica grófnő Kálmán Imre legizgalmasabb és legkedveltebb műve, ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről! A történet kicsit romantikus, de viharos. A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja.

Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el! Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé). Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága! Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság, de a "Marica grófnő" szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja… (Forrás: Kupusina.org)

Rendező: Molnár József,
Zenei rendező: mgr. Dienes László
Koreográfus: Tót Zsaklina
 

A Marica grófnő a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XIX. Találkozójának Pataki-díjas előadása, vagyis az elmúlt évad legjobb hagyományos keretek között megvalósított produkciója.

 

Partnereink