home
2019. október 19. szombat
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

Macbeth

William Shakespeare

Szabó Stein Imre fordítása nyomán
valamint 
Szász Károly fordításának felhasználásával és Shakespeare A velencei kalmár, VIII. Henrik című drámáinak, Szophoklész: Antigoné című drámájának,
továbbá Theodor Roosevelt, Devecseri Gábor, Gereblyés László, Benjámin László, Sziveri János, Fehér Ferenc, Kopeczky László, Hernyák Zsóka szövegeinek és Ilija Marković aforizmáinak felhasználásával
a szövegkönyvet összeállította
Hernyák György

 

Szereposztás:

Micike (Vészlény): 

Pámer Csilla (Kalmár Zsuzsa)

Cafka (Vészlény):  

Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas

Varangy (Vészlény): 

Kovács Nemes Andor

Macbeth, Glamis thánja: 

Mezei Zoltán

Lady Macbeth, Macbeth felesége: 

Vicei Natália, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas

Banquo, skót thán és 6. úr: 

Ralbovszki Csaba

Fleance, Banquo fia: 

Dékány Máté m.v.

Duncan, skót király és 5. úr: 

Varga Tamás m.v.

Malcolm, Duncan idősebb fia és 2. úr: 

Szőke Attila

Donaldbain, Duncan fiatalabb fia és 3. úr: 

Baráth Attila

Macduff, Fife thánja és 4. úr: 

Hajdú Tamás

Portás Macbeth várában: 

Szilágyi Nándor

1. úr: 

ifj. Kucsera Géza

   

Zeneszerző: 

ifj. Kucsera Géza

Díszletterv: 

Saša Senković m.v.

Jelmezterv: 

Pesitz Mónika

Munkatárs: 

Brestyánszki B.R.

Konzultáns:  Dr. Sági Zoltán m.v.

Fényterv: 

Majoros Rómert m.v.

Súgó és ügyelő: 

Bíró Tímea

Rendezőasszisztens: 

Kocsis Valéria

 

 

Rendező: 

Hernyák György, Jászai-díjas, m.v.

   

 

A 2013/14-es színházi évad III. bemutatója
2014. március 31-én, a Jadran Színpadon

 

                                                                                                                
 Az előadást két részben játsszuk, hossza szünettel 2 óra 05 perc. 

 

Shakespeare egyes források szerint a Macbethet azzal a szándékkal írta, hogy I. Jamesnek udvaroljon (a legenda szerint Banquo fia, Fleance Wales-be menekült, s egy ottani hercegnőt vett feleségül, fia, Walter megkapta a Lord Steward of Scotland rangot, Walter Steward pedig első James király ük-ük-ükapja volt, aki Erzsébetet követte a trónon). I. James az 1597-ben kiadott Démonológia című könyvében a boszorkányok és gonosz szellemek létezését próbálja bizonyítani. Trónralépése után, 1598-ban boszorkányság gyanújával megégetett 600 asszonyt. S Mit tesz Shakespeare? Drámájában gonosz boszorkányok keverik a... „dolgokat”. És bár Holinshed krónikái felhasználásával írja a Machbethet, mégis megmásítja a történelmi írásokat: Macbeth Shakespeare szerint álmában öli meg Duncan királyt, majd jogtalanul trónra ül, s ezzel egy véres korszak veszi kezdetét Skócia történelmében, mígnem Macduff megöli, s Malcolm, Duncan fia kerül a trónra. Holinshed azonban teljesen mást ír a krónikáiban: Macbeth valóban megöli Duncant, de nem álmában (ez egy teljesen másik történet, egy Donwald nevű főúrral, aki boszorkányokkal cimborál, s felesége felbujtására álmában végez Duff királlyal – ugye ismerős?), hanem az elgini csatában, majd királlyá koronázzák, hiszen ugyanannyi joga van a koronára, mint Duncannak – mindkettőnek anyai ágon –, s utána 17 évig (1040-1057) uralkodik, békét hoz Skóciára, a skótok igazságos és bőkezű uralkodóként tartják számon.

Akkor hol az igazság? Azt hiszem nem érdemes keresni 400 (vagy inkább majd` 1000) év után, hiszen a most történő és zajló politikába sincs kisembernek (kis hülye rendező, színész és egyéb) belátása. Csak a kérdések maradnak: vajh` ki ölte meg Kennedy-t? Đinđić gyilkosai miért kaptak a nagy tűzharcban mindannyian fejlövést? Milošević hogyan, s ki/k által került trónra? az USA hadserege azért vonult be Irakba, mert gyanította, hogy ott vegyifegyver-gyár van? azért bombáztak bennünket az ezredforduló tájékán, mert (a röpcédulák szerint) sajnálták az itt élő szegény népet? mi történt szeptember 11-én? ki juttatta hatalomra Szaddam Husszeint, s ki távolította el onnan? kik pénzelték a háború kezdetén Hitlert? hogy halt meg I. János Pál? ki rombolta szét Szovjetúniót, Jugoszláviát? ki finanszírozta ifj. Bush olajmezőit? miért nem beszélünk az indián genocídiumról? ki a felelős a globális fölmelegedésért? stb. stb. stb. Kinek, kiknek származik ebből haszna? A három Vészlénynek. Vagy hétnek. Vagy tizenkettőnek. Vagy ezerháromnak. Azoknak, akiknek a hatalom a kezében van. Vagy a zsebében. Vagy a médiában. Vagy a vallásban. Akik ennek a hatalomnak a töredékét felkínálják másoknak, s bármikor el is vehetik tőlül. Összeesküvés-elmélet? Nem. Összeesküvés gyakorlat. A háború a legkifizetődőbb üzlet.

„Mi mindannyian egyenlők vagyunk“ – hangoztatták az átkos kommunisták, de ez a szlogen az ún. demokráciában sem igen változott: „Mindenkinek egyforma joga van.“ Az emberi történelem a kontinuális háború történelme, amiben persze vannak időszakok és terek, amikor s ahol éppen béke uralkodik, de tűzfészek mindig valahol van. S mindez miért s mi célból? Hatalom!
Nem szándékom Machbethet felmenteni (az előadás valahol a Shakespeare által megírt tragődia és a „valóság“ között van), de nem ő az ősgonosz. Ő csak belekóstolt a fölkínált mézbe, amiről kiderült, hogy szar. Tehát: lehet szél ellen pisálni, de készülj föl, hogy rádfújja. Vagy: ha beleléptél, tiszta lábbal (kézzel, lélekkel) már ki nem jöhetsz belőle, bármilyen szándék is vezérel.

Az első pillantásra az alapvető összetűzés Macbeth és a Vészlények közöt van, de sajnos ez nem igaz. Velük összetűzni nem lehet. Az összetűzés: Machbeth vs. Macbeth.

- részlet Hernyák György rendezői naplójából

 

Sajtóvisszhang:

...nagyon is esendő emberi figurák a darab hősei. Macbeth félelmei és vonakodása révén válik emberivé, tépelődésével, ingadozásával ellensúlyozza mérhetetlen becsvágyát, mely mégis felülkerekedik benne. Ebben nem kis szerepe van feleségének, aki épp fordított utat jár be: hidegen számító és céltudatos, a trón megszerzése érdekében ráveszi férjét a királygyilkosságra, de végül beleőrül a lelkiismeret-furdalásba, amikor azt tapasztalja, hogy a trón megtartása érdekében a véres tettek ezzel nem érnek, nem érhetnek véget. (…) Igen: drog, gépzene, cigaretta, fényűző, de kortalan divatot tükröző kosztümök (Pesitz Mónika csodás kreációja) – mindez a maga természetességével épül bele a történetbe. Nem tolakodóan aktualizál az előadás, csak érzékelteti, hogy egy négyszáz évvel ezelőtt íródott ezeréves történet akár ma is játszódhat. Itt és most. Mert csak az idő lineáris, a világ azonban változatlan forgószínpad, melyben minden férfi és nő rendre ugyanazokat a szerepeket játssza el.
- Pressburger Csaba – Újvidéki Rádió, Szempont

Ebben a csalfa játékban mindenki áldozat, és minden döntés gyötrelemhez vezet. A Szabadkai Népszínház Macbethjében a hatalom természete kerül vallató fény alá, az egyének és a köztük fennálló kapcsolat csupán kiegészítői annak a valóságnak, amely saját akarattól független, majdhogy eleve elrendelt. (…) A tragédia komor hősei kisemberek módjára szenvedik el a fent harcolók döntéseit, mindeközben a társadalmi létrán alacsony helyet elfoglaló kapus, tisztes távolból, mosolyogva figyeli az öldöklést, helyenként közbeszólásaival értékelve döntéseiket. Ebben a világban majd minden szereplő áldozata a hatalmi játéknak, ezzel a rendező mindegy kijelenti: a mai világ emberei vakon élik hiú, kicsinyes világukat. (…)  Ez a manipulációs játszma a mába mutat, ahol mindennapos kvázi döntések sorozatát éljük meg, amely végső soron kvázi demokráciához vezet, így sorsunk irányítása tudtunk nélkül csúszik ki görcsös szorításunkból.
- Magyar teátrum

A szabadkaiak előadását (…) a dinamikusság jellemezte. (…) Hernyák György értelmezésében a Macbeth nem annyira lélektani, mint inkább politikai dráma (szemben Percevaléval), ezt emelték ki a beemelt vendégszövegek vagy hozzáírások is. A „minden ember hatalmat akar” típusú szövegek, melyek főleg az előjátékot jellemezték, egyértelműen jelezték a rendezői szándékot.
- Kiss Csaba Bendegúz  - 7 óra 7

A gyilkosságok nagy részét a szemünk láttára követik el, amit nem látunk, még onnan is dől a vér. Hernyák György friss, eddig nyolcszor játszott rendezése ugyanakkor tele van a mai közéletre utaló fanyar jelzésekkel. A három vészlény, mint a hazug szlogeneket szajkózó, egymást és másokat feljelentő politikusok kaján vigyorral szemlélik az elborzasztó eseményeket.
- Balogh Gyula - Népszava

Hernyák György rendező szándéka szerint a mű mai érvényességű politikai dráma, amelyben a shakespeare-i sorokat az író más darabjából vagy más szerzőktől vett citátumok egészítik ki, a három cinikus „boszorkány” bábként mozgatja a szereplőket és taszítja őket a háborúba. (Értelemszerűen, a háború középpontba állítása Szabadkán egészen mást jelent, mint, mondjuk, Gyulán.)
- Nánay István - Revizoronline

 

 

 

 

 

Képek

Partnereink