home
2019. február 24. vasárnap
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

Indul a bakterház

Rideg Sándor - Tímár Péter


 

 
 

 

Szereposztás:

Toppancs Mess Attila
Bendegúz Szőke Attila
Bakter Katkó Ferenc m.v. / Kovács Frigyes, Pataki Gyűrű- és Jászai díjas
Banya Vicei Natália
Marhakereskedő Szilágyi Nándor, Pataki Gyűrű-díjas
Buga Jóska Csernik Árpád
Borcsa asszony Pesitz Mónika
Első csendőr Péter László m. v.
Második csendőr Ralbovszki Csaba
Rozi G. Erdélyi Hermina
Roma Bakos Árpád m. v.
Roma Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Roma ifj. Kucsera Géza

 

Munkatársak:

Díszletterv Znamenák István m. v.
Jelmezterv Cselényi Nóra m. v.
Zeneszerző Bakos Árpád m. v.
Mozgás Nagypál Gábor m. v.
   
Cigánnyelvű dalszöveg Csernik Árpád
Rendezőasszisztens Vörös Imelda m. v.
Súgó Vrestyák Erzsébet
Ügyelő Kotroba Júlia
   
Rendező Hernyák György, Jászai-díjas

 

A Nem jöttem én..., Megértem, ki elmegy..., Hol a cél... című dalszövegeket Hernyák György írta.

 

Rideg Sándor (1903-1966)

Szokatlan irodalmi útkezdet, hogy egy vallatott fiatalemberről először a vallatást végző rendőr állapítja meg, hogy irodalmi tehetség. Horthy politikai rendőrsége 1927-ben elfogott egy Rideg Sándor nevű huszonnégy éves gyári munkást, akinek a lakásán titkos nyomdát találtak. A konokul hallgató fiataleembert semmilyen kínzással nem lehetettt vallomásra bírni, hanem a rendőrfőnök fülét megütötte a csaknem írástudatlan gyanúsított proli ízes beszéde, kerek mondatformálása. Még jó öt év telt el addig, amíg Rideg Sándor felbátorodott az első novellák megírásához.
A törteli gazdasági cseléd fia az elemi iskola öt osztályát elvégezte, utána csikós lett, aztán – tizenhat éves fejjel – vöröskatona, majd gyári munkás, vasúti altiszt, később még péklegény is volt. Harminckétszer volt börtönben, 1944-ben német internáló táborba hajtották, és soha semmi nem törte meg.
Alacsony, sovány, csupa ín és izom férfi volt. Szemében, ajkán örökké ravaszkás mosoly.
Történetei ugyan valódi nyomorról és valódi történelmi feladatokról szólnak, mégis közelebb állnak a népmeséhez, a hőskölteményekhez, mint a modern regények módszereihez és alakjaihoz.
Első regénye Az Indul a bakterház 1943-ban jelent meg
1950-ben, 1951-ben és 1952-ben József Attila díjat, 1954-ben pedig Kossuth-díjat kapott.


Sajtóvisszhang:

Az előadás, amelyet a főszereplő Bendegúz rövid, narratív visszaemlékezései fognak keretbe, egyik legfőbb ismérve, ahogy az eddigi színpadi előadások többségének, valamint a népszerű filmváltozatnak burleszkszerű, harsány jelenetekben való tobzódásától elmozdul, s bár nyugodtabb vizekre evez, s a társadalom-, lélek- és jellemábrázolás mélyebb rétegeit is megcélozza, végig szórakoztató tud maradni
- Jódal Rózsa

Csak azt tudom, hogy úgy nevettem, hogy talán a könnyeim is potyogtak, pedig szomorú egy jelenet volt. Inkább sírni, mint nevetni kellett volna ennyi butaság, ilyen tömény szellemi bárgyúság és ennyire ragadós koszlottság láttán/hallatán. A belső és külső nihil teljes látlelete: megannyi színészi remeklés, amelyek mellett szinte megfeledkezünk a különben igencsak remek ’áriákról’.
- Gerold László

 

LVIII. évad,
a Magyar Társulat I. bemutatója
2002. 10. 25-én, a Kamarateremben

 

 

 

Képek

Partnereink