home
2019. augusztus 20. kedd
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

Ibusár

Parti Nagy Lajos
zenés huszerett

 

 

 

 

 

Szereposztás:

Sárbogárdi Jolán Vicei Natália
Bajkhállóy Richard és Kleisermann Mihály Ralbovszki Csaba
Talpighy gróf és Vargányai Gusztáv Péter Ferenc
Amália Kalmár Zsuzsa
Anyuska Sziráczky Katalin
Léopold főherceg és Narrátor Kovács Frigyes, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Istensegitsy Szőke Attila
Utas Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas
Jénai Pál Szilágyi Nándor, Pataki Gyűrű-díjas

 

Munkatársak:

Zeneszerző ifj. Kucsera Géza m. v.
Koreográfus Rogács László m. v.
Díszletterv Szilágyi Nándor, Pataki Gyűrű-díjas
Jelmezterv Cselényi Nóra m. v.
Rendezőasszisztens Körmöci Petronella
Koreográfus asszisztens  m. v.
Fénymester Flajsman Róbert
   
Hangmester Matlári Miklós
Súgó Kotroba Júlia
Ügyelő Vrestyák Erzsébet
Színpadmester Vidakov Milorad
Kellékes Szabó Cibolya Gábor
Smink / fodrász Orkics Márta
   
Rendező Hernyák György, Jászai-díjas

 
Az előadás a Drámaírói Kerekasztal kezdeményezésére létrehozott
Katona József pályázat nyertes produkciója.


1992-ben mikor a darabot írtam, volt egy üres, légbőlkapott nevem, a Sárbogárdi Jolán, illetve volt egy kisregény, A test angyala, melyet a Jolán neve alatt jelentettem meg korábban. Volt továbbá bizonyos hangjáték-pályázat, melynek Huszárok volt a címe. Úgy éreztem, tartozom ennek a kedves, biankó teremtésnek annyival, hogy sorsot, milyenséget írok neki, megmutatom egyfelöl „alkotás” közben, másfelöl a saját szürke életében, illetve megírom, mi történik, ha e két dolog összeütközik. Megtettem hát Jolánt MÁV-menetjegykiadónak Ibusáron és megírtam egy napját, egy harisnya-szomorú, ám végzetes őszi napját, melynek éjszakáján Sárbogárdi Jolán föllázad, és súlyos függelemsértés keretében előadja éjeinek harapdált gyümölcsét, az általa írt operettet. Erről szól a darab, vagyis az ibusári valóság és a habos-tüllös, persze ugyancsak ibusári vágyvilág reménytelen összegabalyodásáról, arról, ahogy megelevenednek a képzelet strandpapucsnyi huszárai, miközben szegény Jolán kicsit megőrül, vagyis egyszer az életben botrányosan szabad akar lenni, eléggé hiába, mint mindannyian. Szól továbbá az öregedésről, a szerelemről meg arról, hogy mért nem, ha igen, meg arról, hogy a nyelvi szempontú bajok alatt is érző szív dobog. Mindeközben szól paródia és szeretet viszonyáról, és sorolhatnám, hogy nyelvileg mi mindenről. Az Ibusár rólunk, de ne többesszámozzak – rólam szól. Sárbogárdi Jolán én vagyunk.
Egy ősbemutató, az írott szöveg első nyilvános elhangzása előtt az író számára bizonyára fontos, hogy a saját szándékait elképzeléseit, persze egy másik művészet játékszabályai között, minél teljesebben viszontlássa a színpadon. Később, ha a darab van olyan szerencsés, hogy újra bemutatják, s ez egy szerencsés darab, akkor nem annyira az az érdekes, hogy átjön-e a rivaldán az én nem is tudom micsodám, „üzenetem”, mert mért ne jönne át, hanem az, miként gondolkodik az én hajdani szövegemről a rendező, miként rendezi azt elevenné, színházzá, továbbá mit akar és mit tud kezdeni a színész a szerepével, az általam felkínált és nagyjából kirajzolt figurával. Szóval számomra érdekesebb, hogy mások elképzeléseit lássam viszont a közös produkcióban. Több éve játsszák az Ibusárt, érthető, hogy, bár szeretem, a szöveget unom már kicsikét, és érthető, ha meglehetősen kívülről nézem, mint darabot. Ami érdekel benne, az, hogy hogyan lesz időről időre színházzá a papír. Ha úgy tetszik, nem érte izgulok, hanem a társulatért, mely közönség elé viszi.
- Parti Nagy Lajos

Nem is volt olyan egyszerű giccset írni, mint ahogyan azt gondoltam.
- ifj. Kucsera Géza

 

Sajtóvisszhang:

Cimboránk a színház, az előadás, mert benne tánc és ének, repülés és mélyzuhanás, szomorúság és könnyek, magány és mulatozás, mert a mi cseppnyi boldogságunk és tengernyi nyomorunk sejlik fel minden mozzanatban.
- Barácius Zoltán

...itt, a sáros, isten háta mögötti térben a jegykiadó lány ábrándozik egy másik világról, ahol ő a hercegkisasszony, és huszárok esedeznek kegyeiért. Ábrándjainak történetét írja meg két jegykiadás között folyamatosan. Sárbogárdi Jolán jegykiadó ennél fogva kettős életet él. Éli a mindennapok sivárságát, amely a sárban van, hisz ezért töröl mindenki cipőt, amikor a jegykiadó irodájába lép, mert itt ezen a valóságos színen a szutyok a domináns. És éli a vágyainak világát, a rózsaszínű, kissé giccses, de szép és letűnt korok világát: az operett világát, ahol nincs se sár, se közönségesség, se durvaság. Csak lebegés, udvarias mosoly és semmittevő hintázás-kilengés van a csillagos egekig. És ebbe a kettőségbe beleőrül...
- Franyó Zsuzsanna

 

LXII. évad,
a Magyar Társulat II. bemutatója a Jadran Színpadon
Bemutató: 2006. december 20-án

 

 

Képek

Partnereink