home
2019. október 20. vasárnap
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

és Pacsirta

monodráma

 

Kosztolányi Dezső prózái, levelei, és Pacsirta című regénye alapján

 

 

 

Szereposztás: 

Pacsirta, Orosz Olga Táborosi Margaréta m.v.

 

Munkatársak:

Zongorán közreműködik Ralbovszki Csaba
Gitáron közreműködik Kovács Zoltán m. v.
Fény Flajsman Róbert
   
Osztályvezető tanár Hernyák György, Jászai-díjas
Szupervizor Pálfi Ervin, Pataki Gyűrű- és Jászai-díjas

 

Egyedül a színpadon, a belső hangom és én. A gondolataimat is kihangosítva hallom, beszélgetek saját magammal magamban, majd csak az én hangom töri meg a csendet.
A monodráma alapötletét a Pacsirta című regény adta. Két nő története. Az írásokat úgy próbáltam rendszerezni, hogy kiderüljön a lelkiviláguk, és vágyuk, hogy az élettől kapjanak valamit. Persze vannak érzések, amelyek mindkettejükre érvényesek... Kosztolányi Dezső vénlányként megöregedő húgáról, Mariskáról mintázta „főhősét”. Orosz Olga – aki a regény kerettörténetében szerepel – az a nőtípus, akinek a vidámsága még a bánatánál is szomorúbb. Úgy éreztem, megéri azonos rangra emelni e két szerepet. Két hervadó ember, akik kezdik megszokni a magányt, lelkileg torzulnak, csúnyulnak. Önmagukba zárkóznak. Őket a bánat jegyezte el, és a bánat járt rosszul.
-Táborosi Margaréta

Csak a szenvedés által látjuk meg a világot. Aki nem szenved, az vak. Az nem tud írni.
-Kosztolányi Dezső


Részlet a monodrámából:

Én nem szeretnék egyedül lenni, amikor meghalok. Egyedül éni rossz, de egyedül lenni, akkor a halál órájában, az még rosszabb. Habár egy emberélet utolsó mozzanataiban mindig van valami ünnepi, valami végzetesen megrázó. Biztos lesz nekem is.

 

LXIII. évad
A Magyar Társulat II. bemutatója az Art Moziban

Bemutató: 2007. 11. 05.

 

Képek

Partnereink