home
2019. december 06. péntek
files/other/2019.01.25.22.02.24_5c4b79601f6b8_brook_resized.jpg

Adieu Bandi

Kalmár - Ralbovszki - Kovács Nemes - Brestyánszki
Egy szerelem története

 

Ady Endre levelezése, versei és novellái alapján,
Bölöni György, Péter I. Zoltán és Czeizel Endre írásainak felhasználásával

 

Szereposztás:

Ady Kovács Nemes Andor
Léda Kalmár Zsuzsa
Dodó Ralbovszki Csaba

 

Munkatársak:

Zeneszerző ifj. Kucsera Géza
Díszlettervező Kiss Kovács Gergő m. v.
   
Rendező :  Mezei Zoltán

 

Álmom, ébrenlétem, szenvedésem örömem te vagy. Látod, érzed, hogy mennyire szeretlek? Nagyon szeretlek. Nagyon. És nagyon hamar el kell dölnie a sorsomnak, mert így nem bírom. Százszor jelensz meg nekem éjszakánként, amikor egyedül vagyok és én kívánlak és milliószor csókollak álmomban. Csókollak, szorítlak, vágyammal bennedvagyok, te édes, egyetlen asszony, minden percben...
 …
Jártunk-e mi együtt, vagy együtt jártunk-e mi Párizsban, Párizsunkban, mely kínokban vonaglik most, mint egy makrójától fojtogatott szabados delnő? Ha együtt kóborogtuk volna be a Várost, kinek meg kell bocsátanunk, miként Magdalénának Krisztus megbocsátott, ne feledjük el egymást. És ne feledjük el, hogy Párizs rabló volt, mint a szerelem, de a szerelemnél szebb ajándékot nem kapott az ember, és Párizs csakugyan az új Athén volt. Be rejtett engem, be mámorosított, be rossz volt, és be vidámító: kicsiny zugainak, groteszk embereinek árnyai most megszentelődnek.

 

Sajtóvisszhang:

A szabadkai Népszínház Soltis Lajos Stúdiójában megnéztük az Adieu Bandi című életrajzi miniatűrt - Mese, lábujjhegyen... Elment a színház az őszbe, vijjogva sírva... s megfagyott az avaron.
...
Kovács Nemes Andor az állandó belső és külső izzást, robbanás közeli állapotot fegyelmezetten vetíti elénk - emésztő szenvedéllyel...
Kalmár Zsuzsa... Kalmár Zsuzsa, hadd álljon itt a neve kétszer: ő a Nő, egyszerre Izolda és Lady Macbeth, Ophélia és Lukrezia Borgia. Vereségébe beleroggyan, csak helyenként veszti el abszolútumát, elkényeztetett úrinő és vamp, utcai lotyó egy személyben. Alakítása a női létezés páratlanul sok-sok árnyalatát, feladatát, kínját és csodáját, lehetőségét nyilvánítja ki, s amivel a szöveg adós maradt, csak azzal maradt adós a művésznő is. Ralbovszki Csaba a mitologikus felszarvazott férj. Fájdalomból, méltóságból, pojácaságból építi fel Dodót, benne minden szeretetteli megbocsátássá alakul át. Le nem tudtuk venni a szemünket róla, minden gesztusa tanulmány.
- Barácius Zoltán, hétnap.rs

... Az előadás alapfokon számtalanszor megismételt történetet mond el: egy férfi őrülten beleszeret egy nőbe, aki egy kicsit férjnél van (igaz, kétoldalú érdekházasságban), de ez nem zavarja abban, hogy viszonozza a szerelmet, s így kialakul egy harcokkal és megbékélésekkel teli fonák háromszöghelyzet, ami végül a szerelmesek szakításával végződik. És amelynek pikantériája, hogy a szerelmes férfi a kor, s általában a magyar irodalom egyik legjelentősebbje, Ady Endre.

Hogy ebből a részben ország-világ előtt zajló kapcsolatból – amit azóta sem ereszt szorításából sem az Ady-irodalom, sem pedig az emberi kíváncsiság – dráma szülessék, arra maga a történet predesztinál. A kérdés csak az, hogy mit használjanak fel, s mit hagyjanak el az alkotók, jóllehet a kínálat oly gazdag, hogy bárhogy döntenek is, izgalmas drámányira bőven jut, s bizonnyal marad is belőle. Ez történik Szabadkán is. Aki ismeri az Ady–Léda-szerelemről publikáltakat, kiegészítve ezt a férj, Diósi Ödön szerepével, az jó érzéssel nyugtázhatja, aki viszont nem rendelkezik előismeretekkel, az éppen úgy fogadja, mint bármely drámává formált szerelmi háromszögtörténetet. Közös viszont a megjelenítés nyújtotta élmény – az előadás színházi minősége.
- Gerold László, criticailapok.hu

 

LXIV. évad
a Magyar Társulat III. bemutatója
Bemutató: 2009. február 21-én, a Soltis Lajos Stúdióban

 

 

 

Képek

Partnereink